A forint jól állta a sarat a svájci frankkal szemben, pedig váltakozó és gyakran pesszimista nemzetközi hangulat jellemezte az elsõ õszi hónapot. Szeptember elején a szíriai konfliktus tartotta nyomás alatt a világ börzéit, amikor 245 közelében képes volt megállni a CHFHUF emelkedése. Júliusi szintre erõsödött a CHFHUF árfolyam, a Fed 18-án tett bejelentése hatására 239 alá is lekúsztak a jegyzések. Aztán nem sokáig tartott a CHFHUF eladói kedv, miután a világ tõzsdéi az amerikai költségvetési feszültségekre fókuszáltak. Ennek ellenére 300 alatt tudott maradni a magyar fizetõeszköz, amely elsõsorban a devizahiteles mentéssel kapcsolatos viszonylagos hallgatásnak is betudható.

Technikai oldal

Mi történt? Szeptemberben megállt a CHF/HUF emelkedése, az árfolyam visszatért a 38,2-61,8%-os Fibonacci vonalak közötti zónába. Hónap elején még 245 körül jegyezték a forintot a svájci frankkal szemben. Az MACD technikai indikátor eladási jelzése helyesnek bizonyult. Az árfolyam korrekciója az 50%-os (241,42) Fibonacci szint alá hatolt, a 38,2%-os (238,25) Fibo csak megközelítésre került. A hosszú távú emelkedõ trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag vonala alól fordultak a jegyzések. A forint gyengülése nem bizonyult tartósnak, a 61,8%-os (244,59) Fibonacci túl erõs ellenállásnak bizonyult, mert ismét az eladók domináltak. A vizsgált idõszak végén az 50%-os (241,42) Fibonacci vonal közvetlen közelében zárult a kereskedés.

Mi várható? A kurzus a 200 napos mozgóátlag vonalán tartózkodott október elején, trendfordulóról nem beszélhettünk. Augusztushoz hasonlóan szeptember hónap is megmutatta, hogy a gyengülõ trendet megtörheti a 61,8%-os (244,59) Fibonacci vonal, ezért igen erõs ellenállásról van szó. Egy sikeres kitörési kísérlet alapozhatna meg egy jelentõsebb gyengülést és akkor a 100%-os (254,87) Fibonacci szint meghódítása is lehetséges. Ha az eladók uralják a piacot, akkor a 38,2%-os (238,25) Fibonacci vonalat tekinthetjük a legközelebbi komoly ellenállásnak.

Fundamentális oldal

Összefoglalás:

Részletek: A forint jól állta a sarat a svájci frankkal szemben, pedig váltakozó és gyakran pesszimista nemzetközi hangulat jellemezte az elsõ õszi hónapot. Szeptember elején a szíriai konfliktus tartotta nyomás alatt a világ börzéit, amikor 245 közelében képes volt megállni a CHF/HUF emelkedése. Júliusi szintre erõsödött a CHF/HUF árfolyam, a Fed 18-án tett bejelentése hatására 239 alá is lekúsztak a jegyzések. Aztán nem sokáig tartott a CHF/HUF eladói kedv, miután a világ tõzsdéi az amerikai költségvetési feszültségekre fókuszáltak. Ennek ellenére 300 alatt tudott maradni a magyar fizetõeszköz, amely elsõsorban a devizahiteles mentéssel kapcsolatos viszonylagos hallgatásnak is betudható.

A legfontosabb forintot befolyásoló és kockázati tényezõ továbbra is a magyar gazdaságpolitika és a devizahiteles mentõcsomag körüli hatalmas felhajtás. Csányi Sándor interjúja nem sok jóval kecsegtette a magyar bankszektort, a bankvezér radikális devizamentéssel számol. A gõgös kormányzati kommunikáció november 1-ig adott határidõt a bankoknak, hogy a hitelesek javára módosítsa a devizaszerzõdéseket. A bankoknak küldött ultimátumot szeptemberben még egyszer megerõsítette a kormányzat. A devizahiteles témakörben hozott esetleges politikai döntés semmiképpen sem szolgál egy szakmailag korrekt megoldást, amely hozzájárulhat a magyar pénzügyi rendszer és a forint stabilitásához. Az egymásnak ellentmondó devizahitelekkel kapcsolatos nyilatkozatháborúba beszállt a Magyar Nemzeti Bank is, amely már egy konzervatívabb forgatókönyvben és kibõvített árfolyamgátban gondolkodott. Egy szélsõséges megoldással járó devizahiteles megoldás továbbra is idõzített bomba lehet a magyar fizetõeszköz számára.

Kisebb súlyuk lehetett most a javuló nemzetgazdasági számoknak, bár a növekedés lassú és törékeny. A megerõsített elõzetes GDP adatokkal nem hiszem, hogy bárki elégedett lehet. Ugyanakkor a kiskereskedelem, ipari termelés, külkereskedelmi többlet is meghaladták a várakozásokat. A munkanélküliségi ráta pedig már 10% alá került. Aggodalomra adhat okot viszont a magas költségvetési hiányszint, a kormányzati túlköltekezés következtében történõ újabb kötelezettségszegési eljárás nem hiányzik a magyar pénz- és tõkepiacnak, de ezzel rövidtávon nem kell számolni.

Részletek: (09.02.) Csányi Sándor nyilatkozott egy esti tévémûsorban. Szerinte a kormány egy radikális devizamentésre készül, ami akár 300 milliárd forintos veszteséget okozhat az OTP bank számára. (09.04.) A Központi Statisztikai Hivatal megerõsítette a magyar GDP számait, amelyek nem változtak az elõzetesen közölt adatokhoz képest. Havi alapon 0,1%-ot, éves szinten 0,5%-ot nõtt a GDP a második negyedévben. A hazai kiskereskedelem bõvülése 1,2% lett, amely felülmúlta az elemzõi konszenzust. (09.06.) A kormány felszólította bankokat, hogy november 1-ig forintosítsák a devizahiteleket. Amennyiben ez nem következik be, a kormányzat fogja azt megtenni. Ezen kívül újabb rezsicsökkentést hajt végre a kormány. Júliusban a magyar export 4,4%-al, az import 4%-al emelkedett az elõzõ évhez képest. A külkereskedelmi többlet is nõtt. Az elõzetes ipari termelés 2,5%-al nõtt júliusban.  (09.10.) Az idei évre tervezett költségvetési hiány augusztusban átlépte a tervezett érték 109%-át. (09.11.) A Magyar Nemzeti Bank újabb 2000 milliárd forinttal, azonos kondíciók mellett megemelte a Növekedési Hitelprogram keretösszegét. A jegybanki alapkamat tovább süllyedhet, a devizahiteles mentõcsomag ügyében pedig a kibõvített árfolyamgátat támogatja az MNB. A belföldi pénzromlás üteme 1,3%-ot tett ki, amely több évtizedes mélypontnak számít. (09.17.) A Népszabadság információi szerint a magyar állam szeptember végéig aláírja a szerzõdést a Mol gáztároló üzletágának megvételérõl.  (09.24.) Varga Mihály megerõsítette a kormány bankoknak nyújtott határidejét. A bankoknak november 1-ig kell megoldást találni devizahiteles témakörben, ellenkezõ esetben a kormányzat egyoldalúan fog beavatkozni. Az MNB 3,6%-ra süllyesztette a jegybanki alapkamatot. (09.27.) A magyar munkanélküliségi ráta 10% alá került szeptemberben. A folyó fizetési mérleg többlete meghaladta az elemzõi várakozásokat. (10.02.) A júliusi külkereskedelmi többlet értékét felfelé módosította a Központi Statisztikai Hivatal. A Mol és az Ina közötti konfliktus kormányzati szintre emelkedett, a vita hevességét jelzi, hogy Martonyi János horvátországi útját lemondták. (10.03.) A kiskereskedelmi forgalom júliusban 1,5%-al bõvült Magyarországon.